Tisztaszoftver
Eseménynaptár
E-mail
Facebook
A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉSRŐL
Egy korabeli újságból:
1920. június 4-én, délelőtt tíz óra: Budapesten és országszerte „megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma (…) írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát, Aradot és a többit mind (…) A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott.”
A közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket és az iskolákat. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. A Magyar Királyság akkori 283 000 négyzetkilométeres területéből az első világháborút lezáró békeszerződésben minden szomszédos ország részesült.
Az akkor Szerb-Horvát-Szlovén Királyság néven létrehozott új állam kapta a Délvidéket, 62 000 négyzetkilométer területet. Ezen a területen ma Szerbia, Horvátország és Szlovénia található.
Az ugyancsak 1920-ban létrehozott új állam, Csehszlovákia 61000 négyzetkilométerét Magyarországtól csatolták el. Az egykori magyar területeken ma Szlovákia és Ukrajna található.
Romániához került Erdély és a Partium, 103 000 négyzetkilométer, több mint a mai Magyarország teljes területe! Itt ma is Románia található.
Kb. 4000 négyzetkilométert még a szintén vesztes Ausztria is kapott. Kisebb területeket juttattak még Lengyelországnak és Olaszországnak is.
Magyarország területének több mint 2/3-adát, 71 %-át veszítette el, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét. Odaveszett a lakosság 64%-a, idegen fennhatóság alá került a Kárpát-medencében élő magyarság kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, ráadásul több, mint felük az új határ tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar területeken élt. Alig akad magyar család, amelynek nem élnének rokonai, barátai a szomszéd országokban. Minden év június 4-én, a nemzeti összetartozás napján rájuk és utódaikra gondolunk.